Nap: 2019. április 15.

Hagymafélék (Alliaceae) Származás, leírás Évelő hagymafajta, mely körülbelül 20-40 centiméter magasra nő meg. Karcsú levelei 15-25 centiméter hosszúak, lándzsás alakúak, zöld színűek. A levéllemez széle ép. Fehér virágai ernyőszerűen helyezkednek el, csillag alakúak. Többnyire leveleit használjuk. Az elmúlt években egyre nagyobb mennyiségben került kereskedelmi forgalomba. A medvehagyma szezonja általában az első virágok megjelenéséig tart. Kiváló … Read more

A meggy egy csonthéjas magvú gyümölcs, illetve az azt termő meggyfa (Prunus cerasus) rövidebb neve. 4-10 méter magasra megnövő fa, levelei elliptikus formájúak, élénkzöldek, fehér virágai vannak. Igénytelen növény, szinte bárhol megél. A gyümölcs színe világospirostól a sötétbordóig többféle lehet, fajtájától függően. Íze sajátosan fanyar, de egyben édeskés is. A meggyet célszerű frissen fogyasztani, óriási … Read more

A málna (Rubus idaeus), magyar népies neve a boldogasszony csipkéje és a himpér, a német Himbeere szó alapján. Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló … Read more

Általános leírás Terebélyes fa, mely másfél-két méter magasra nő. A gyümölcs mérete fajtánként változhat, akár a 150-200 grammos súlyt is elérheti.A nektarin lehet sárga vagy fehér húsú, félig vagy teljesen magvaváló. Kellemesen zamatos, édes íze van, bár az egyes fajták között vannak jelentős ízbéli eltérések. A legtöbb gyümölcshöz hasonlóan sokoldalú felhasználhatósággal bír. Származási hely A … Read more

A ribiszke vagy ribizli (Ribes) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe tartozó ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjnak egyetlen nemzetsége a modern rendszertanok szerint. Körülbelül 100 fajt sorolnak ide. Fajai az északi félteke mérsékelt égövi területein honosak. Egyes fajokat bogyótermésükért termesztik, ilyen például a vörös ribiszke (Ribes rubrum), a fekete ribiszke (Ribes nigrum) és az egres (Ribes uva-crispa). Számos dísznövényként … Read more

Eredetileg oroblancónak nevezik – ami annyit tesz spanyolul: fehér arany. Eredetileg a Kaliforniai Egyetem kísérleti ültetvényein látta meg a napvilágot 1958-ban az első ilyen gyümölcs, azóta viszont előszeretettel termesztik Kalifornia államban, Ausztráliában és Izraelben. Az oroblanco egy nem savas pomelófajta és a fehér grapefruit keresztezéséből jött létre. Hogy néz ki? Úgy néz ki, mint egy … Read more

A Néró egy sötétkék színű, bőlevű, fűszeres zamatú csemegeszőlő-fajta. Az egyedüli csemegeszőlő, amiből vörösbor készíthető. Csizmazia József és Bereznai László nemesítették 1965-ben az Eger 2 (Seyve-Villard 12375 sel.) és a Gárdonyi Géza (medoc noir x Csaba gyöngye) keresztezésével. Magyarországon 1993. óta államilag elismert fajta; de Svájcban és Brüsszelben is fajtaoltalmat kapott. Tőkéje erős növekedésű, nem … Read more

A kajszibarack vagy kajszibarackfa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona. Elnevezése A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó … Read more

Vastag karógyökere van. Levelei hosszú nyelűek. A levéllemez alakja fajtafüggő, lehet kerek, szív, vese alakú, 3 vagy 5 szögű. Tagoltság szerint is igen eltérő: lehet ép élű, karéjos, öblös, a széle pedig sima vagy fogazott. Hím, nős és hímnős virágok is találhatók rajta. Termése kabaktermés, alakja többnyire gömb, lapított gömb formájú.. Felülete változékony, a héj … Read more