Kajszibarack

A kajszibarack vagy kajszibarackfa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.

Elnevezése

A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a „kajszi” előtag.

A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. „perzsa alma”.) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)

A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.

Jellemzése

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.

A Kárpát-medencében

Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.

Gyümölcse

Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.

Élettani hatásai

A sárgabarack az egyik legértékesebb gyümölcs, tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal. Rendszeres fogyasztásával bizonyítottan a rák is megelőzhető. Legjobb bizonyíték erre a hunzák népe, akik a Himalájában élnek elvágva a civilizációtól, napi élelmük részét képezi a sárgabarack, átlagéletkoruk 100-120 év. Náluk nem találhatók meg a civilizációs betegségek, éppen ezért már nagyon sokan próbálták kideríteni hosszú életük titkát. Egészségük elsődleges oka bio életmódjuk, melyhez a napi sárgabarack adag is nyilvánvalóan hozzájárul. Azt is érdemes tudni, hogy a sárgabarack rákellenes anyaga, a B17 vitamin, nem a gyümölcshúsban, hanem a mag belsejében található. Ez egy bizonyítottan természetes kemoterápiás anyag. Napi 8-10 sárgabarack mag elfogyasztása rákmegelőzés céljából optimális. Nálunk ez természetesen nem kivitelezhető, mivel csak a nyár elején és közepén, tehát a mostani időszakban van szezonja, ám ezt a rövid időt is érdemes kihasználni.

Felhasználása

Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege.

Megosztom