gyümölcs szedés

A megsajnált szomszéd gyümölcsfától a frank tejfölös süteményig

Nagyszüleink számára még elképzelhetetlen volt, hogy ne szedjék le a fák gyümölcsét, hogy ne dolgozzák fel mindazt, amit a kertjük ad. Igazi kincs volt a házi szörp, lekvár, befőtt, és a boltba csak kevés dologért küldték a kicsiket.

Emlékszem Dédikém házára, a mindent termő kertre, ahol semmi nem maradt parlagon. Mindenhez megvolt a házi hozzávaló: a piskóta tetején a meggy, a szörpben a málna, de még a víz is a kerti kútból jött, nem hogy a szilva, a körte, az alma, az egres, a barack, és mindez minden, télire eltett formában.

Ma viszont számos fa hiába hozza napérlelte gyümölcseit, mert a rohanó világ nem ad időt a szüretre. Mindeközben a „fejlett világ” embere egyre inkább ráébred, hogy mekkora kincs a házi, a kézműves, az organikus termék. Mindezért képes súlyos ezreket fizetni a boltban, miközben a telkén a lehullott gyümölcsök darazsak martalékává válnak.

Mivel én az ilyen pazarlást fájú szívvel nézem, ahol tehetem, leszedem a fák és bokrok ágain mosolygó termést, hazaviszem, és feldolgozom. Mások kertjébe azért nem szoktam bemenni. 🙂 Így történt, hogy hetek óta csak nézem, nézegetem szomorúan, hogy mi lesz a sorsa a szomszédban termőre fordult barackfának, hiszen az idős bácsinak biztos más gondja is van, mint befőzni. A teteje ugyan túl magas, de alulról is sokat lehetne szedni. Már arra gondoltam, szólok neki, hogy szívesen segítünk a leszedésben, amikor váratlan csoda történt.

Késő este csengettek. A bácsi állt a ház előtt, kezében egy nagy vödör barackkal, hogy fogyasszuk egészséggel.

Egy órát pucoltam a gyümölcsöt, mert az valóban organikus volt, tele mindennel, amit az ember nem kíván a sütibe, de megérte. Némi főzés után olyan lett, mint a legfinomabb befőtt.

Gyorsan készítettem is hozzá egy süteményalapot, rátettem a barackot, a tetejére pedig tejfölös-fahéjas krémet kapott. Két adag most itt várja a szomszéd bácsit a hűtőben, hogy hazaérjen.

A recept egyébként frank eredetű. Németországban olyan népszerű házi süti a Schmandkuchen, mint nálunk az almás pite. Nagyon egyszerű, viszonylag olcsó és gyors, elronthatatlan, és semmi olyan nem kell hozzá, ami nincs jelen egy egészen normális magyar háztartásban.

Ráadásul bármilyen gyümölcs elpusztítására alkalmas, ami már érett, és el kell intézni a sorsát, különben a kukában landol. Bogyósok, szilva, sárgadinnye, mandarin, narancs, mangó, ringló, sárgabarack, őszi, nektarin, minden mehet bele, vegyesen is! Zselével a tetején, tortaformában impozáns ünnepi torta lehet belőle.

Nekem eddig nem jutott eszembe a tejfölt süteménykrémnek használni, de ezután sűrűn fogom, az egész biztos! Cukormentesen készítettem, a tészta ugyan finomlisztes, de legalább bio tönköly. 🙂

Megosztom