… kiáltanak a németek április első napján, amikor a tavasz termőbe fordulását jelentő spárgaszezon elkezdődik. Ilyenkor apró faházak települnek az utak mellé, ahol összesen kétféle saját termesztésű árut kínálnak: (általában fehér) spárgát és epret. Ebből kifolyólag rengeteg páros recept közül válogathatunk, ahol ezen kettő koratavaszi étel házasságából születnek gasztronómiai remekek. Európa spárgafellegvára kétségkívül Németország, de ebben a lelkesedésben sok más nemzet is osztozik. Mivel nálunk is egyre népszerűbbek a spárgaételek, a Fruitshopblog összegyűjtött Nektek pár érdekességet a spárgáról, hogy azok is kedvet kapjanak a szuperegészséges zöldség fogyasztásához, akik eddig méltatlanul elhanyagolták szegényt.
A szüret minden egyes évben június 24.-én befejeződik
A régi német gazdamondás szerint: „Kirsche wird rot, Spargel wird tot” – tehát amint piroslik a cseresznye, a spárgának leáldozik. Június vége után közel egy évet kell pihennie a spárgának, mire ismét gyümölcsöt hoz majd. A spárgát nem vetik minden évben újra, ezért vigyázni kell rá: aki a „spárgaszilveszter”, tehát június 24. után is szüretel, veszíthet majd a jövő év termésén.
Hol termelik a spárgát?
Jó esetben hazai, például nálunk, hiszen a rövidebb utaztatással könnyebb megőrizni a zöldség frissességét és feszességét, ami elsőhelyes szempont. Európa legnagyobb spárganemzete vitán felül a német, ahol egyébként a spárgát termelik a legnagyobb felületen, mintegy 22 400 hektáron. Ezzel az eredményével és a maga 113 000 tonna spárgatermelésével Németország a világmezőnyben csak a negyedik helyen áll, megelőzi ugyanis Kína, Peru és Mexikó.
Honnan származik a spárga?
A friss hajtás eredetileg Dél-Európában és Előázsiában volt honos, de szerencsére sokféle éghajlaton érzi jól magát szabadföldön is. Ugyan több országban kedvelt fogás, de Németországben gasztronómiai státusszimbólummá fejlődött, és a káposzta mellett a másik karakterisztikus étel, mely a németekről a külföldieknek sokszor beugrik. A németek olyannyira kedvelik, hogy külföldön élve mindig ez áll a hiánylistájuk élén, közvetlenül a tradicionális feketekenyerük mellett. (A magyaroknak a klasszikus túró szokott lenni a hiánycikk).
További érdekesség, hogy míg az olaszok és a franciák inkább a zöldspárgát részesítik előnyben, a németek a fehéret, amit általában hollandi mártással és sonkával, esetleg palacsintával találnak.
Fehér, zöld és lilaspárgák
De mitől is villogóan fehér a spárga? Ehhez bizony földdel fedve kell nevelkednie, a napfénytől hermetikusan elzárva. Ha nem sikerült jól a takarás, lilás színűre színeződik. Ha az autóútról párhuzamos, csúcsos ágyásokat látunk, az bizony spárgaföld lesz, ahol fehérspárgák nevelődnek. A spárgakitermelés rendkívül kemény munka, egyenként takarítják be a szálakat a munkások, ami nem csak a kezeknek, de a lábnak és a deréknak is kemény munka – egész nap görnyedve kell dolgozni, erőt kifejteni, ráadásul nem kevésszer tűző napon.
A zöldspárga ezzel szemben nem takarásban nevelkedik, ezért olyan szép a színe, mint a friss hajtásoknak általában.
A spárga nagyon gyorsan nő, naponta akár 8 cm-t is.
A vizelet jellegzetes szaga spárgafogyasztás után
Az spárgát fogyasztók 40%-a érdekes vizeletszagról számol be, miután spárgát fogyasztott. Ez az aszparginsavnak köszönhető, melynek lebontásakor keletkezik a jellegzetes áer. A maradék 60% nem termel ilyen anyagot, illetve nem érez szagokat.
Spárga étlap
Egyedül Németországban, „Spárgaországban” találkozhatunk a szezonban külön spárga-étlappal, ahol mindenféle verzióban kínálják a népszerű zöldséget. Általában hollandi mártással, burgonyával tálalják, de a variációs lehetőségek kimeríthetetlenek.
Egészséges alapanyag
A spárga rendkívül kalóriaszegény, ám tele van rosttal és vitaminnal, ásványi anyagokkal. A legendárium szerint a férfiasságra is jó hatással van, ezt azonban még nem bizonyította hitelt érdemlően a tudomány, de hát próba, szerencse, legfeljebb nem történik semmi, de egy jó étkezéssel mindenképpen gazdagabbak lettünk. 🙂
Itt rendelheted meg a magadét: https://fruitshop.hu/termek/sparga-feher/
