A cseresznyefa 15-30 méteres nagyságúra is nőhet . Törzsének kérge fényes, vörösesbarna. Szórt állású levelei elliptikusak, fűrészes szélűek. Fehér-halvány rózsaszín virágai vannak. Termésének színe a halványpirostól feketéig terjedhet, fajtájától függően. Általában párban csüngenek szív alakú, gömbölyded bogyói. A gyümölcs húsa fehéres, sárgás színű. Nyersen savanykás, éretten édes ízű. Csonthéjas magot rejt magában. Felhasználható frissen, levesekben, süteményekben, befőttként vagy lekvárként.
Származási hely
A cseresznyét az elterjedt nézet szerint Anatólia északkeleti részéről hurcolták be a Római Birodalom Pontus régiójába, i. e. 72-ben. A törökországi Giresun városát az ókori görögök Choerades vagy Pharnacia, később Kerasous vagy Cerasus néven ismerték. (< Kerason < Kerasounta < Kerasus „szarv” [azaz félsziget] + ounta [görög helyrag]) A név később a Kerasunt (néha Kérasounde vagy Kerassunde) alakra módosult.
Az angol cherry, a francia cerise, a spanyol cereza, a dél-olasz cerasa (sztenderd olaszban: ciliegia) mind az ókori görög κέρασος, „cseresznye” szóból ered, amit a Cerasusszal azonosítottak. Először a római időkben exportálták Európába a gyümölcsöt.
Őshonos Európában, itt termelik a világ össztermésének a 75 %-át. Itthon májusban, júniusban terem. Az ezt megelőző és ezeket a hónapokat követő időszakban európai fajták kaphatóak. Decembertől február végéig a déli félteke egyes országaiból érkezik a cseresznye.
Vitamintartalom
Kiemelkedő antocianin, cianidin, klorogénsav, kvercetin, perillil-alkohol, valamint rutin tartalma. Csökkenti az LDL koleszterin szintjét, a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. Semlegesíti a környezetben lévő rákkeltő vegyületeket, méreganyagokat. Kimutatták, hogy csökkenti a káros daganatok nagyságát, illetve elpusztítja a rákos sejteket, az egészséges sejtek károsítása nélkül.
Érdekesség
A világ cseresznyetermése 2007-ben 2 millió tonna volt, ami hozzávetőlegesen 90 ezer kamionnyi mennyiséget jelent.
