Quiche: A jól mutató, mégis bármiből elkészíthető „villantós” ebéd

Igazi jolly joker a franciák örök klasszikusa, nem véletlen, hogy az egész világot meghódította. A quiche ugyanis az Eiffel-torony hazájából indult Föld körüli útjára, mint hagyományos és közkedvelt helyi specialitás. Meg kell azonban említeni azt is, amit sokan nem tudnak, hogy a francia nemzeti étel bizony német eredetű, és a „Kuchen” (sütemény) szóból lett előkelőbbnek ható franciás neve. Ezt azért ne nagyon hangoztassátok, ha pl. Champagne-ban jártok, mert nem fogják díjazni a helyiek. 🙂

Tulajdonképpen nincs olyan köztéri szobor Franciaországban, ahol ha szóba kerülnek a németek, jókat írnak róluk. Az egyik állandó jelző a „barbár” az ilyen emlékműveken, amivel előszeretettel illetik a németeket a múltbéli konfliktusokra utalva. Szóval utazás közben csak óvatosan a tortácska múltjával! 🙂

Ahány ház, annyi quiche-recept létezik, sőt, házon belül is elég dinamikus a hozzávalók listája, hiszen tényleg az kerülhet bele, ami éppen rendelkezésre áll az éléskamra környékén. Kiváló fogás például a maradékok eltüntetésére, de húsmentes, mégis komplett ebédnek, vacsorának, sőt uzsonnának egy tea mellé hidegen is kitűnő!

Magam általában estebédre készítem, és félreteszek belőle egy nagy szeletet, ami másnap az uzsis dobozba kerülve megoldja a fél napi élelmezést.

Két dolog az, ami közös az összes autentikus quiche-receptben:

  1. az omlós vajas tészta, mely ropogósra sülve körülöleli a tortácskát
  2. a tejszínes-tojásos „szósz”, ami összefogja a hozzávalókat, felfújtszerűvé téve a tortácska közepét

A képen látható darab vegának indult, mert húsmentes nap volt, de aztán beleugrott 10 dkg sült bacon, mert úgy éreztem, hogy kéne még hozzá 🙂

Ezen kívül kukorica és blansírozott brokkoli van csak benne. A gyorsaság kedvéért bolti leveles tésztát használtam, amit csak belesimítottam a tortaformába, és beletettem a szalonnazsírban átforgatott zöldségeket.

A tojásos tejszínt, ami összefogta, fehérborssal és szerecsendióval fűszereztem.

A tésztát ugyan sokan elősütik lesúlyozva valamivel, hogy ne hólyagosodjon magasra, de ez nem szükséges. A végeredmény csodálatos lesz enélkül is. Óvatosan, nem légkeverésen süssük készre 190-200 fokos előmelegített sütőben, alul-felül sütés funkcióval.

Mindenkit óvva intenék viszont attól, hogy kapcsos tortaformával próbálkozzon: a résen kicsordulhat a tejszínes mártás, és abból csak a baj van. Vannak erre a célra készített, fordos szélű lepényformák, az tökéletes lesz.

Légyegében 20 perc összeállítási idővel kapunk egy egészséges és finom, valamint igen impozáns kinézetű ételt, amit váratlan vendég esetén is össze lehet dobni beszélgetés közben. Érdemes ezért is tartani otthon mindig mélyhűtött leveles tésztát, a többi hozzávaló meg úgyis a hűtő aktuális tartalmától függ. 🙂

Jó étvágyat hozzá!

Megosztom